|
Napi műsor
09:30 A magányosan sétáló macska (Szatmárnémeti Bábtagozat) Kamaraterem
11:30 A magányosan sétáló macska (Szatmárnémeti Bábtagozat) Kamaraterem
15:00 Alvajáró románc (Tompa társulat Kisterem) Rákóczi-stúdióterem-Versenyelőadás
17:00 Alvajáró románc (Tompa társulat Kisterem) Rákóczi-stúdióterem
18:30 Hóhérok hava (Újvidéki Színház) Művészetek Háza - Versenyelőadás
21:00 Csókos asszony (Nagyváradi színház) Várszínpad
|
2007. június 23.
Egy napocska
Mindig is szívesen néztem a határon túliak budapesti vendégjátékait, de
Kisvárdára – színházi ember lévén szinte szégyellem bevallani – valahogy nem
jutottam el. Holott mondják, ezen a jelentős színházi seregszemlén, a míves
előadások után éjszakába nyúló, valódi szakmai beszélgetések folynak,
barátságok és ismeretségek szövődnek… Az idén úgy döntöttem, hogy ha rövid időre is, de lemegyek a
fesztiválra. Már a lemegyek kifejezés sem helyénvaló, mert ennek a találkozónak
a helyszíne a maga módján a világ közepe, legalábbis a fesztivál ideje alatt. A fogadtatás megnyerő. A vasútállomásra egy tűzoltóautót küldtek értünk
(Kézdy György kiváló színművészünkkel utaztam, akit szintén a szakmai
érdeklődés vezetett Kisvárdára). A tűzoltóautó egyébként azt jelzi, hogy
ilyenkor a város apraja-nagyja segít, ahol csak tud. Figyelemre méltó a
szervezettség és a vendéglátók kedvessége. Már az első előadáson is szakmai ínyencséget élvezhettünk. Witold Gombrowicz
Yvonne, burgundi hercegnőjének
marosvásárhelyi előadásában a sokoldalú színészek magas szintű mozgáskultúrával
és a szerzőhöz méltó iróniával tették átélhetővé ezt a filozofikus darabot. Nagy
örömmel néztem a kolozsváriak Hanoch Levin-előadását is, a Jákobi és Lájdentált. A szerző egyébként szívügyem – két darabját is
rendeztem. Ezúttal olyan remek színészek vitték sikerre a barátságról, a
szerelemről, a párkapcsolatról szóló keserű-vidám történetet, mint a fanyar
Panek Kati és az elesettségében szeretetre méltó Bíró József. A zenei betét,
amelyben Bogdán Zsolt monológ közben zongorázott (vagy zenélés közben
monologizált?), egyenesen revelatív volt. Két hosszú előadás után sem éreztem fáradtságot, így éjjel 11-kor
beültem a Gőzben nagyváradi
előadására. És jelentem: a kellemes éjszakában visszatérve a sátrakhoz, éjjel
kettőkor valóban összegyűlnek színészek, rendezők, zsűritagok, és beszélgetnek,
beszélgetnek… Cserje Zsuzsa
|
9. évfolyam 3. szám
2007. június 23. Tartalom
További számok
10. évfolyam (2008)
9. évfolyam (2007)
|
|