|
Napi műsor
10:00 A szelíd sárkányfiú meséje (Puck Bábszínház) Kamaraterem
16:00 Katonák, katonák (Székelyudvarhelyi színház) Rákóczi-stúdióterem-Versenyelőadás
21:00 Ibusár (Szabadkai Népszínház) Művészetek Háza
21:00 Katonák, katonák (Székelyudvarhelyi színház) Rákóczi-stúdióterem
|
2007. június 25.
Tangóharmónia
Mrozek Tangó címû mûve
fölött alaposan eljárt az idõ.
Egy jó azért megmaradt benne máig:
a színpadi randevú
lehetõsége. Három
színészgeneráció
képviselõi találkoznak
itt a siker szerény mértékû
reményével, meghitt,
közös, munkás
színészmagányban. A
szereposztás az, ami: a
legkonkrétabb jelenidõ. De nem
eredendõen és nem
véglegesen meghatározott.
Stomil megformálója lehetett
(volna) valaha Artur, Ala pedig válhat
egyszer még Eugeniává –
feltéve, hogy a mû nem megy ki teljesen a
divatból.
A szabadkaiak
Tangójában egy szép és
izgalmas pályakezdõ
színésznõ ült
hófehér menyasszonyi
ruhában a színpad
közepén. A boldogságról
kérdezte leendõ
anyósát, majd ráütött a
saját szájára. A beállt
csendben mintha kitágult volna a
pillanat, s megnyílt egy
képzeletbeli tér s
(múlt)idõ. Béres Márta
Alájában egyszer csak felrémlett
Eszenyi Enikõ Alájának
szõkesége és ijedt
tekintete egy huszonkét évvel
ezelõtti
Tangó-elõadásból. (Igen,
abból, amelyikben Darvas Iván
játszotta pizsamásan,
kigombolkozva Stomilt. Ki gondolta
volna, hogy ennyiszer fogjuk itt
emlegetni õt?) Ugyanekkor
meglátni véltem ebben a
kihívóan bájos nõi
arcban Udvaros Dorottya
vadmacskaszemét is –
jószerével az elsõ
színházi szerepeként
adta Alát Szolnokon –, s felbukkan a
virtuális Ala-tárban a
kolozsvári Panek Kati is, aki ugyancsak
évtizedekkel ezelõtt
alakította
emlékezetesen ezt a
figurát.
A pillanat elmúlt, vagy
tán inkább továbblépett. Ha
jobbra fordítom a fejem, Karna
Margitot látom
elnyújtózva azon a ravatalon,
amelyre Tábori Nórát is
felfektette a maga Arturja. És persze Gobbi
Hildát, akinek emblematikus szerepét, a Csirkefej Vénasszonyát
szintén eljátszotta Karna Margit
néhány évvel ezelõtt.
Bármerre nézek, csupa titkos
összefonódás,
azonosíthatatlan egymásra
hatás, rejtélyes emlék a
kollektív színházi
tudatban és tudattalanban. Akkor
is összeérnek és
összefüggnek bennem a dolgok, ha az
említett elõadásoknak nem
láttam mindegyikét. Mégis
benne rejlenek ebben a Tangóban is.
Magyar
színháztörténeti
búvópatak.
Stuber Andrea
|
9. évfolyam 5. szám
2007. június 25. Tartalom
További számok
10. évfolyam (2008)
9. évfolyam (2007)
|
|