|
Napi műsor
15:00 Unalmas őszi este (Beregszászi szinház) Rákóczi-stúdióterem-Versenyelőadás
17:30 Unalmas őszi este (Beregszászi szinház) Rákóczi-stúdióterem
18:00 Moliére (Szabadkai Népszínház) Művészetek Háza - Versenyelőadás
21:00 Hegedűs a háztetőn (Csíki Játékszín) Várszínpad - Versenyelőadás
|
2007. június 26.
Keserû mézeskalács
Parti Nagy Lajos – ifj. Kucsera Géza: Ibusár – A Szabadkai Népszínház Magyar Társulata
Életkortól
függetlenül minden nõbe bele
van kódolva egy kis
Sárbogárdi Jolán. Mert
félünk az egyedül
maradástól. Hajlamosak
vagyunk hát kitalálni
menekülési
lehetõségként egy olyan
világot, ahol mi vagyunk a
fõszereplõk, és várjuk a
szõke herceget. Ha eljön az igazi vagy
legalább egy kompromisszumos
kiadása, visszaránt bennünket a
valóság. Aki aztán nem
szükségszerûen szõke,
még kevésbé herceg
beosztású. Ha viszont nem jön,
túlélési
stratégiát kell kidolgoznunk.
Parti Nagy Lajos
Sárbogárdi Jolánja a
szerzõi utasítás szerint egy
lestrapált, kortalan,
nagyjából negyvenéves nõ.
Illetve húsz. Illetve hatvan. Ha
húsz, akkor még karcosan dühös
és türelmetlenül
tehetetlen, mert Kleisermann lehetett volna
az elsõ és egyetlen férfi az
életében. Lázadása a
meg nem értett zseni reakciója.
Ha hatvan, akkor apátiába
hajló megkeseredettséggel
él, teljesen feladva minden
lehetõséget, hiszen
józan ésszel már nem gondolhatja,
hogy eljön érte bárki. Emlék-
és reményfoszlányokból
épített operettvilágában az
elmúlt fiatalságot éli meg
újra és újra. Ha e két
életkor között van, mint
esetünkben, az a lehetõ
legszomorúbb alaphelyzet, amelynek
csak keserûsége van, humora
nincs. Bármi megtörténhet vele,
akár még az is, hogy a
püspökladányi
presszósnõbõl
kiábránduló Kleisermann
visszatérhet hozzá, és
Jolánka keresett
bestseller-íróvá válhat.
A szabadkai
Népszínház
elõadásában a joláni
világok két teljesen
különálló egységet,
szinte két külön elõadást
alkotnak. Látszólag
összeköti õket a
Kleisermann-Bajkhállóy és a Vargányai-Talpighy
szerepöszszevonás, ám
pontosan emiatt nem logikus, hogy
Sárbogárdi Jolánt és
Amália hercegkisasszonyt két
színésznõ játssza: ha
Jolán saját életének
vágyott verzióját írja
meg a Bajkhállóy
huszármentében, nem maradhat
kívül az operetten. A
választott rendezõi
megoldás kevéssé
sikeres, a két világnak és a
két énnek folyamatosan
reflektálnia kell egymásra. A
huszerettet eddig Darvas Ferenc
zenéjével adták, a
szabadkai elõadáshoz azonban
új muzsikát
komponáltatott ifj.
Kucsera Gézával Hernyák György rendezõ.
(Valószínûleg a
véletlen mûve és a szöveg
szinte adja magát, hogy a Talpra
huszár, lóra dallama a
megtévesztésig hasonlít
a Darvas-félére.) Az ismert
zenés színpadi mûvek
dallamfoszlányai és az azokra
írt variációk az operett-,
illetve a musicalmûfaj
paródiájának hatnak. De
olyan erõsen, szinte erõszakkal, hogy a
prózai jelenetekre is
rátelepszenek.
A játéktér mindent
egyszerre foglal magába. A
legfontosabb helyszín, a jegyiroda
végig a színpadon marad. Ott az
ibusári jegykiadó dalmûvét
írja vagy annak plakátját
rajzolja, mialatt középen a
mézeskalács-zenemû
eseményei zajlanak. Vicei Natáliát azonban nem
világítja meg lámpa,
sziluettje alig látszik. Csak a közel
ülõk érzékelhetik, hogy nem
zökken ki Jolán már-már autisztikus
világából. Abban a
jelenetben, ahol belép az
általa kreált világba,
fél pár papucsban, fél üveg
Hubertus után a padlón fekve az
addig széttartó
elõadásban hirtelen
megtörténik a csoda.
De nemcsak Jolán élete
kilátástalan.
Képtelenség kiröhögni
Vargányai Gusztit. Szánalmas
pitiánerségében,
szétrohadt fogaiban,
igénytelenségében van
valami szerethetõ
esendõség, hiszen a hidegben
leheletével melegíti fel a
Jolikának vitt almát. Mintha egy
írói ambícióktól
mentes férfi-Jolánt látnánk
Péter Ferenc alakításában.
Papp Tímea
|
9. évfolyam 6. szám
2007. június 26. Tartalom
Keserû mézeskalács
Parti Nagy Lajos – ifj. Kucsera Géza: Ibusár – A Szabadkai Népszínház Magyar Társulata
További számok
10. évfolyam (2008)
9. évfolyam (2007)
|
|