Napi műsor
11:00 Hüvelyk Matyi és a herceg (Szatmárnémeti Bábtagozat) Kamaraterem
14:00 Hüvelyk Matyi és a herceg (Szatmárnémeti Bábtagozat) Kamaraterem
14:30 A Janika (Kassai Thália Színház) Rákóczi terem
17:00 Háztűznéző (Beregszászi szinház) Művészetek Háza
20:30 Elektra (Székelyudvarhelyi színház) Várszínpad
22:30 Szomorú vasárnap (Szabadkai Népszínház) Művészetek Háza

2008. június 23.
Amiért a harang szól

Kisvárda legfőbb nevezetessége számomra a hajnali öt órás harangszó. Illetve az volt – tavalyig.

Első kisvárdai tartózkodásomkor a Vár melletti motelban szállásoltak el, ahol nemhogy harangszó, de még közvilágítás is csak nyomokban volt. Egy év múlva mint a Kisvárdai Lapok újdonsült szerkesztője felfelé buktam: beköltöztem a fesztivál tíz napja alatt a művházban és környékén legtöbbet sertepertélők, vagyis az állandó törzsvendégek főhadiszállására, a Bástyába. A panzió létezése, s létezésének mikéntje önmagában megérne egy hosszabb elemzést. Ettől eltekintünk, de pusztán azért, hogy végre-valahára eljussunk a harangozásig.

Emlékszem: mit sem sejtve, sőt némi büszkeséggel foglaltam el első alkalommal Bástya-béli lakomat - mert hát mégiscsak bekerültem a tutiba, és ami a lapszerkesztést meg izgága természetemet figyelembe véve nem utolsó szempont: nem kell úttalan utakon fél órát gyalogolnom, ha valamit a szobámban hagytam.

Minden rendben is zajlott, már amennyiben a keményen átdolgozott éjszaka után hajnali háromnegyed ötkor, félholtan ágyba zuhanást normális ügymenetnek tekintjük. Márpedig ez a mi kis redakciónkban ilyen forgatókönyv szerint történik naponta – és ez egyáltalán nem a panasz helye.

Csakhogy a már említett zuhanást követően alig negyed órával, amikor öles léptekkel haladtam a REMfázis felé, egyszer csak félreverték a szomszédos templom harangjait. Mint utóbb kiderült, majd utána kétszer tíz napon át megbizonyosodhattam róla, semmi félreverés: itt bizony ilyen a főműsor. Üres hasonlat lenne azt mondani, hogy mintha a fejemben kondultak volna meg; nem, olyankor a Bástyában az egész világ egyetlen gigantikus haranggá változik.

Szóval már otthon kitaláltam, hogy idén erről mindenképp fogok írni, mert ez nem maradhat megörökítetlen. Erre tessék: a szobám nem a templomtoronyra néz, ráadásul tegnap hajnalban valahogy elkerültem a menetrend szerinti hangorkánt. Bevallom, azóta kissé aggódom is: ugye fog még nekünk szólni a harang?

Jászay Tamás

10. évfolyam 3. szám
2008. június 21.
Tartalom
„Ez egy monodráma”
Szabó Magda – Bereményi Géza: Az ajtó - Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata
Mindenkinek van egy Emerence
Bereményi Géza most már becsukhatja Az ajtót
Egy ügy
Federico García Lorca: Yerma – Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház
Fel, Golgotára!
Stephen Schwartz–John Michael Teblak: Godspell Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata
Hit, remény, szeretem
A közönség elégedett a nagyváradi Godspellel
Megy a szekér
Új utakon a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház
További számok
10. évfolyam (2008)
9. évfolyam (2007)
Impresszum Támogatók Archívum