A HATÁRON TÚLI MAGYAR SZÍNHÁZAK FESZTIVÁLJÁNAK NAPILAPJA
Napi műsor
14:00 Stella (Stúdió Színház Marosvásárhely) Művészetek Háza
19:00 Záróünnepség-díjkiosztás - Várszínpad
20:00 Hat hét, hat tánc (Thália Színház ) Várszínpad
2007. június 30.
Távolból

Ez az el­sõ év, ami­kor egyet­len na­pot sem tu­dok Kisvárdán töl­te­ni. So­ká­ig ví­vód­tam: meg­en­ged­he­tem-e ma­gam­nak, hogy leg­alább né­hány elõ­adás­ra még­is oda­ruc­can­jak. De gyõ­zött a kö­nyör­te­len ha­tár­idõ, a kö­te­les­ség.
Így hát csak tá­vol­ból kí­sé­rem fi­gye­lem­mel az ese­mé­nye­ket – há­la a Kisvárdai La­pok internetes vál­to­za­tá­nak. Ami­kor ott van az em­ber, haj­la­mos az új­sá­got úgy ér­té­kel­ni, mint amely – a háttérinformációk mel­lett – „csak” az elõ­zõ nap lá­tot­tak vi­tá­ra in­ger­lõ vagy egyet­ér­tést ki­vál­tó vis­­sza­iga­zo­lá­sát ad­ja, de most – bár ed­dig is hasz­nál­tam em­lé­kez­te­tõ for­rás­anyag­nak – meg­ta­pasz­tal­hat­tam azt is, hogy men­­nyi­re nél­kü­löz­he­tet­len an­nak, aki csak lé­lek­ben le­het ott.
Nap­ról nap­ra ol­va­som a kri­ti­ká­kat, ame­lyek­kel – már ahogy ez szo­kott len­ni – hol egyet­ér­tek, hol nem. A sza­bad­ka­i­ak Tan­gó­já­ról ír­tak­ról fel­idé­zõ­dik ben­nem a da­rab egy fe­lejt­he­tet­len elõ­adá­sa, az 1985-ös ko­lozs­vá­ri, amely­nek be­fe­je­zé­se – az Edek ál­tal fe­hér le­pel­lel el­te­me­tett sze­rep­lõk­nek a La Cumparsita dal­lá­má­ra tér­den járt tan­gó­ja – egy re­mény­te­len kor­szak ha­lál­tán­cá­vá vált. Tom­pa Gá­bor ren­de­zé­sé­ben Edeket a mi­nap hos­­szú be­teg­ség után el­hunyt Czikéli Lász­ló ját­szot­ta.
Több mint két év­ti­ze­de így lát­tam ala­kí­tá­sát: „mér­ték­tar­tó fi­gu­rát ját­szik. Nem hang­sú­lyoz­za túl alak­já­nak sem a lum­pen, sem a la­káj mi­vol­tát. Par­la­gi meg­nyil­vá­nu­lá­sa­i­ban is van va­la­mi mél­tó­ság, s inas­ként is meg­ma­rad a nyers erõ kép­vi­se­lõ­jé­nek. Nem le­het fi­gyel­men kí­vül hagy­ni. Be­épül a csa­lád tag­ja­i­nak leg­in­ti­mebb szfé­rá­já­ba is, és tes­ti ere­jé­nél is na­gyobb fe­nye­ge­tett­sé­get je­lent a vár­ni tu­dá­sa. A be­fe­je­zés­kor mi­ti­kus fe­nye­ge­tõ lén­­nyé ké­pes vál­ni.”
Nem sok­kal e sze­re­pe után fe­le­sé­gé­vel, Kakuts Ág­nes­sel át­köl­tö­zött Ma­gyar­or­szág­ra. Veszp­rém­ben még lát­tam né­hány erõs ala­kí­tá­sát, de ne­kem Edekként ma­rad meg em­lé­ke­ze­tem­ben.
Nánay Ist­ván
9. évfolyam 10. szám
2007. június 30.
Tartalom
Távolból
A rendezõvé szemtelenedett színész
Nagypál Gábor új szerepben Kisvárdán
Nászúton Irakban
Janusz Glowacki: Negyedik nõvér - Szabadkai Népszínház és Újvidéki Mûvészeti Akadémia
Ingatlanosodás
Bõvítik a Marosvásárhelyi Színházmûvészeti Egyetemet
Pedagógiai kísérlet
Federico García Lorca: Bernarda Alba háza – Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem
Legjobb, legrosszabb
Fesztiválvégi körkérdés
A kényelmes szék titka
Sepsiszentgyörgy hozta a megváltást Máté Gábornak
„Dudorásznak a szerbek”
További számok
10. évfolyam (2008)
10. szám (június 28.)
9. szám (június 27.)
8. szám (június 26.)
7. szám (június 25.)
6. szám (június 24.)
5. szám (június 23.)
4. szám (június 22.)
3. szám (június 21.)
2. szám (június 20.)
1. szám (június 19.)
9. évfolyam (2007)
9. szám (június 29.)
8. szám (június 28.)
7. szám (június 27.)
6. szám (június 26.)
5. szám (június 25.)
4. szám (június 24.)
3. szám (június 23.)
2. szám (június 22.)
1. szám (június 21.)
Impresszum Támogatók Archívum