Napi műsor
16:00 Tangó (Kosztolányi Színház Szabadka) Rákóczi-stúdióterem-Versenyelőadás
18:30 Különös történet (Szatmári színház) Művészetek Háza - Versenyelőadás
21:30 Ketten a neten (Bigámia II.) (Marosvásárhelyi szinház) Várszínpad

2007. június 25.
Mi kell a nõnek?

Zuhogott az esõ, és ta­lán a szer­ve­zés is fél­re­csú­szott va­la­hol a tévés Színlapsátor beszélgetésénél. Min­den­eset­re õ meg­ér­ke­zett idõ­re és várt tü­re­lem­mel. – Jól írsz, tet­szik a stí­lu­sod – mond­ta be­mu­tat­ko­zá­sunk után. Si­ke­rült za­var­ba hoz­nia. – De né­hány szót nem ér­tet­tem ben­ne – tet­te hoz­zá. Újabb za­vart­sá­gi ro­ham, de sze­ren­csé­re csak egy prob­lé­más szó (ek­lek­ti­kus) és egy fu­rán hang­zó, mi­nõ­sí­tõ ki­fe­je­zés (al­tes­ti po­é­nok) nem volt szá­má­ra vi­lá­gos. Utób­bi tar­tal­má­val egyet­ér­tett. Meg­nyu­god­tam.

Az­tán el­be­szél­get­tünk ar­ról, ho­gyan ke­rült be az elõ­adás­ba, mi­lyen volt a vá­lo­ga­tás, ahol egye­dül õ mon­dott pró­zát, ame­lyet ter­mé­sze­te­sen a hu­mo­ros faj­tá­ból vá­lasz­tott. Meg­tud­tam, hogy a si­ker el­le­né­re nem sze­ret­ne szí­nész len­ni. Gõz­erõ­vel ké­szül a ne­héz fél­évi vizs­gák­ra. Ha jó ered­ményt ér el, ak­kor irány a Köl­csey, amely jó ug­ró­desz­ka a jo­gi egye­tem­re. Ügy­véd sze­ret­ne len­ni ugyan­is. Hogy mi­ért? Mert sze­ret be­szél­ni és ki­áll­ni az iga­zá­ért. Ép­pen emi­att csak ak­kor fog egy ügyet el­vál­lal­ni, ha hisz a vé­den­cé­nek. A pá­lyá­ra va­ló fel­ké­szü­lést több­szö­rö­sen el­kezd­te. Egy­részt el­mé­let­ben bí­ró­sá­gi té­má­jú fil­mek­kel, más­részt a gya­kor­lat­ban. Egy­szer pél­dá­ul a há­zuk elõtt fo­ci­zott, mi­kor va­la­ki ki­je­len­tet­te: ott ti­los ját­sza­ni. Ahe­lyett, hogy szé­gyenkezve el­kul­lo­gott vol­na, in­kább meg­kér­dez­te az il­le­tõt, me­lyik ren­de­let mond­ja ki. Bi­zo­nyí­tó ere­jû ok­irat és táb­la nem lé­vén az úri­em­ber­nek tá­voz­nia kel­lett.

Szó­ba ke­rült az is, ho­gyan ké­szült Kisvárdára. Nem iz­gult kü­lö­nö­seb­ben ami­att, hogy fesz­ti­vá­lon vesz részt, nem akart más­képp ját­sza­ni, mint ott­hon. A tel­je­sít­mé­nyé­vel és a kö­rül­mé­nyek­kel meg van elé­ged­ve. A ta­pasz­talt fesz­ti­vál­já­rók fel­hív­ták a fi­gyel­mét a strand­ra. Az elõ­ze­tes le­írás­hoz ké­pest nem csa­ló­dott. An­­nyi­ra nem, hogy két nap alatt meg­ta­nult úsz­ni, és ma már a nagy­me­den­cé­ben tem­pó­zott. Min­den­ki­tõl azt hal­lot­tam ró­la: imád­ni­va­ló. Pár perc alatt a mûvház au­lá­já­ban en­gem is le­vett a lá­bam­ról.

Kár, hogy Mag­dás Walter, a szat­már­né­me­ti In­dul a bak­ter­ház Re­gös Ben­de­gú­za nem le­he­tett ben­ne a té­vé­ben.
Papp Tí­mea

9. évfolyam 4. szám
2007. június 24.
Tartalom
Fordulóponthoz közeledve
Balázs Áron már nemcsak hõsöket játszik
Gyertyák között guillotine
Hamvai Kornél: Hóhérok hava – Újvidéki Színház
Birtokos eset
Alvajáró románc – Marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és Yorick Stúdió
Nyílnak-e a kapuk?*
A gondok azonosak, a megoldások különböznek
Amikor állandósul az ideiglenesség
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának évadáról
Hazai pályán a nótárius
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat sikeres szezont zár
Uncili, smuncili
Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony – Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata
További számok
10. évfolyam (2008)
9. évfolyam (2007)
Impresszum Támogatók Archívum